Ugyan már csak két igazi szakasz és egy rövid Super Speciális volt hátra vasárnap, mégis sok versenyző életét megkeserítette az a maradék 42 verseny-kilométer. Így jártak Gáborék is, akiknek egy szikla miatt kellett elveszíteniük a már kezükben lévő pontszerző helyet, és csak a kategória 10. helyét tudták végül megszerezni, összetettben pedig a 20. legjobb eredményt érték el. A STI japán főnöke némiképp kárpótolta a csapatot, mert az „N” csoportos Subaruk között megszerzett második helyért elismerő oklevél, és pénzjutalom várta őket a célban.

A szombat déli szervizben mondták:

„Reggel spaniferrel volt felkötve a lengőkar, ami csak három szakaszt bírt ki, aztán csak megpróbáltuk túlélni a szervizig. Egyébként imádom ezeket a pályákat, nagyon jól érzem magam rajtuk, csak épp nem tudunk rendesen menni. Szerencsére nem autógyilkosak a mai szakaszok, inkább homokos a felület, sziklák nem nagyon vannak, nem úgy mint tegnap. Azt beszéltük, hogy jobb lett volna, ha fordítva van a két nap. Azok a gödrök, amiket szárazon felírtunk, most mind tele vannak vízzel. Amikor átkelünk rajtuk, az autó le akar állni, és úgy érzed, hogy csak úszik a vízen. Két-három percig két hengerrel megyünk, majd nagy nehezen magához tér, aztán a következőnél megint ez történik. A nézők pedig utálnak, mert elóvatoskodod a vízátfolyást.”